Maslow és a webkettő II.

Net(függő)generáció?

1. rész

Bevezető

Az ezredforduló óta sokfelé lehet hallani, olvasni a fiatalok és a digitális világ, az Internet kapcsolatáról. Ezek mennyire meghatározóak életükben. Az előző nemzedékekhez képest megváltoztatják gondolkodásukat, világlátásukat, életüket. A két alapműmben Don Tapscott (Tapscott 1998) netgenerációnak, Mark Prensky (Prensky 2001) digitális bennszülöttnek nevezi az 1980 után születettek nemzedékét.

Az előző posztot azzal zártam, hogy sokak szerint az internet majdnem ugyanolyan fontos, mint az élelem, a víz és a levegő. Felvetődött bennem a kérdés, hogyha ennyire alapvető fontosságú a fiatalok számára az Internet, akkor vajon internetfüggők-e.

Egyáltalán, kit nevezhetünk függőnek? Hogyan lehetne azonosítani az internetfüggőséget?

(Az idézőjelbe tett mondatok a kérdőívet kitöltő fiataloktól származnak. Ezeket a véleményeket minden esetben teljes egészben fogom idézni, ha szükséges félkövérrel kiemelem, hogy miért pont azon helyen került be a szöveg a bejegyzésbe, de nem fogok gondolatokat kiemelni a szövegkörnyezetükből. H- humán szakos egyetemista, R- reál szakos egyetemista, Á- általános iskolás)

„Szerintem nem olyan egyszerű megállapítani, hogy ki függő és ki nem, mint azt első elgondolásra az emberek mondanák. Van, aki engem is függőnek tartana, az eltöltött idő miatt.” (H)

Én is arra gondoltam, hogy az interneten töltött idő önmagában nem jelent függőséget. Egyrészt a multitaskingnak köszönhetően elmosódnak a határok a munka, tanulás miatti és a szabadidős internetezés között. Másrészt, ha munkánk miatt használjuk sokat az internetet, akkor az nem függőséget jelez, hanem azt, hogy ez az eszköz beépült a mindennapi életünkbe. Ugyanúgy használjuk munkánk során, mint ahogy természetes, hogy felkapcsoljuk a villanyt, ha sötét van. Ollé János ironikusan jegyzi meg  , hogy „A civilizált világban élő emberek 99,9%-a elektromosáram-függő!” Hozzáteszem a pedagógusok pedig fénymásolásfüggők. Ha nincs papír vagy kifogy a festék, akkor megvonási tünetként eluralkodik a nyugtalanság a tantestületben. :)

• „A mindennapi életben ma már alapvető dolog az internet, nem csak a kultúra, hanem a gazdaság és a társadalom szerves része is, ezért is hívják a mait információs társadalomnak. Tény, hogy régebben luxuscikk volt, ma viszont már talán olcsóbb, mint a ruházkodás vagy élelmezés.”  (R)

• "Az interneten keresztül olyan fiatalok léphetnek kapcsolatba egymással, akik egyébként valószínűleg soha nem találkoznának. Rengeteg ilyen kapcsolat épül a közösségi oldalakon / játékokon / kreativitást ösztönző oldalakon (pl. webképregények, képmegosztó oldalak) keresztül.Ez egy olyan élettér, ahol az ember bármit és bárkit elérhet, épp ezért gondolom, hogy fontos a korosztályom számára, amely hozzászokott ahhoz, hogy minden azonnal a rendelkezésére áll. Gyakorlatilag egy egyszerű kattintás elérhetővé teszi az egész világot. Ha ez az információáradat megszűnik (mert az embert eltiltják, vagy elszáll a kapcsolat), akkor az a változás sokkoló hatású is lehet, én pl. olyankor nem tudok mit kezdeni magammal. A tevékenységeim nagy részéhez szükséges internetkapcsolat." (R)

• „Véleményem szerint a korosztályomban élők nagy részben internethasználathoz vannak kötve, különösen a felsőoktatásban. De internet nélkül már a napi kapcsolattartás és a munka is szinte elképzelhetetlen. Lényegében napi szinten kötelezve vagyunk az internethasználatra.” (H)

Az itt elérhető előadás 8. diáján találtam támpontot az internetfüggőség vizsgálatához. A felsorolt 8 tényező közül legalább 5 igaz az internetfüggőkre. Ezekre a tényezőkre építettem az online kérdőív függőségre vonatkozó 8 állítását. 

A témáról bővebben az Oktatás-Informatika folyóirat 2010/1-2. számának 44-50. oldalán olvashattok Demetrovics-Koronczai „Az internet árnyoldala: problémák és függőség” című cikkében. 

A cikkből az is kiderül, hogy az internetfüggőség létezése orvosilag még vitatott. Többnyire érdemesebb a problémás internethasználat megjelölést használni. Én is inkább hajlok az utóbbira.

Az online kérdőív kitöltőinek köre

A kérdőívet gyermekeim révén az SZTE BTK-s (humán) és a BME VIK-es (reál) hallgatói csoportjába tartozó egyetemisták, valamint az általános iskolás tanítványaim közül 6-8. évfolyamos tanulók töltötték ki.

 Az általános iskolások egy hátrányos helyzetű kistérségben élnek. Egyharmaduknak nincs otthoni internetelérése. 

A válaszokat a három csoportra külön-külön összesítettem.

Csoport	Kitöltők száma (fő)	Átlagéletkor (év)	Szórás	Leggyakoribb érték	Nők aránya
Általános iskolás	82	13,3	1,2	13	49 %
Humán egyetemista	68	20,7	1,6	20	90 %
Reál egyetemista	122	20,9	1,5	21	13 %

A netgeneráció első hulláma, Y generációnak is szokás őket nevezni, az Amerikából származó besorolás szerint a 1980-1994 között születettek nemzedéke. Szerintem Magyarországon ehhez képest legalább 6 év eltolódást hozzá kell számítani. Ezek szerint a magyar netgeneráció első hullámát a 1986-2000 között születettek alkotják. Életkorukat tekintve jelenleg ők 12-26 év közötti fiatalok. A kérdőívre válaszolók ennek a generációnak a két szélén helyezkednek el. Az egyetemistákra már joggal mondhatjuk, hogy a netgeneráció tagjai, míg az általános iskolások közel állnak a következő generációhoz.

Hány éves korodban interneteztél először?

 A netgeneráció második hullámát szokás Z generációnak nevezni. Ők azok, akik már egy olyan digitális világba születtek, ahol mindennapos az internethasználat. A fenti ábra azt szemlélteti, hogy a 6-8. osztályos tanulók nagy többsége iskolába lépése után internetezett először. Vagyis gyermekkorukban találkoztak az Internettel, ami az Y generáció jellemzője.

Kérdések

A kérdőívvel a következő kérdésekre kerestem választ a netgenerációval kapcsolatban:

• Milyen oldalakat látogatnak leggyakrabban?
• Mire használják az internetet?
• Mennyire jellemző a problémás internethasználat?
• A 8 tényező közül melyek jellemzők leginkább a netgenerációra?
• Milyen hasonlóságok és eltérések tapasztalhatók az általános iskolások és az egyetemisták internethasználatában?
• Mi a véleményük saját nemzedékükről?

A leggyakrabban látogatott oldalak és az internethasználat célja

Válaszd ki az általad leggyakrabban látogatott Internetes oldalak csoportját! (Legfeljebb KETTŐT válassz!)

A közösségi oldalak első helyezése várható volt. Ezek arányát 80 % körülire vártam. A két egyetemi csoport nagyobb mértékben eltért ettől az aránytól. A humán szakosok 94 %-os eredménye igazán magas, míg a reál szakosok 65 %-a alacsonynak mondható, viszont ők a levelező oldalakat gyakrabban használják.

Szembetűnő, hogy az általános iskolások körében mennyire háttérbe szorult az email használata. Ezt támasztja alá Tuboly Rita általános iskolások körében végzett vizsgálata is, mely szerint „üzenetküldésre nem az e-mail-t használják, hanem a közösségi oldalakat”. 

Molnár András, pápai általános iskolások körében végzett kutatása alapján, ugyanazt a népszerűségi sorrendet tapasztalta, mint én. Még a százalékos arányok is hasonlóak: közösségi oldalak 73 %, video megosztók 59 %, internetes játékok 50 %. 

A játék oldalak nagyarányú használata a 13 év körüliek életkori jellegzetessége. Az egyetemisták körében ezen oldalak fontossága jelentősen csökken.

 

Mi az internethasználatod célja? (Legfeljebb HÁRMAT válassz!)

A kapcsolattartás, kommunikáció minden csoportban egyaránt fontos célja az internethasználatnak. Az általános iskolásoknál rögtön ezt követi a szórakozás, játék. Az egyetemisták körében kiemelt fontosságú az internet használat a tanulmányaikhoz. Ugyanerre a célra az általános iskolások sokkal kevésbé használják az internetet. Nekik a második legfontosabb a szórakozás és a játék.

Függőség

• „Véleményem szerint a mai 20-21 évesek többsége, bár gyakran használja a közösségi oldalakat és magát az internetet, de olyan súlyos függőségi problémákkal, mint a náluk fiatalabbak, még nem rendelkeznek. A kapcsolattartás is egészséges szinten történik, tehát nem csak és kizárólag a facebookon, hanem azt segítségül hívva. Egyetemeken gyakran fontosak a facebookos csoportok, és rendezvényszervezésre is hatékony módszer. Egészen addig, míg nem fajul napi rendszerességű értelmetlen posztolgatásig stb stb. Ez mostanában a 12-17 éves korosztály körében figyelhető meg.” (H)
• „A nálam pár évvel fiatalabbakon azt vettem észre, hogy már képtelenek egy kisebb összejövetel alkalmával is megválni az online léttől, muszáj felmenniük facebook-ra megnézni a frissítéseket, teljesen antiszociálissá válva időközönként pár percre. És a különbség csak pár év. Az egyes telefonszolgáltatók által nyújtott ingyenes facebook elérés csak még rosszabbá teszi az amúgy is rossz helyzetet.” (R)
• "Véleményem szerint az egész korosztályunkra jellemző az erős internetfüggőség, főleg hogy már a mobilokon is könnyen elérhető így gyakorlatilag bárhol bármikor megkapható bármely információ. Viszont sok előny is fakad pontosan ugyan ezért az indokért." (R)
• „Sokan függők lesznek! Van egy osztálytársam, aki már az lett!” (Á)
• „Facebook függőség.” (Á)

A válaszadók szerint a fiatalabb korosztály nagyobb mértékben internetfüggő. Az egyetemisták mindennapi tapasztalatai is arra utalnak, hogy közép- és általános iskolás korosztály esetében nagyobb mértékű az internet függőség

A következő nyolc állításról kellett eldönteni, hogy milyen mértékben igazak a teszt kitöltőjére.

1. Sokat gondolok az Internetre vagy arra, hogy használom/használni fogom.

2. Késztetést érzek arra, hogy többet használjam az Internetet.

3. Azért használom az Internetet, hogy megfeledkezzek a személyes problémáimról.

4. Megpróbáltam kevesebb időt tölteni az Interneten, de nem sikerült.

5. Annyit használom az Internetet, hogy az negatív hatással van a munkámra/tanulmányaimra.

6. Nyugtalan vagy gondterhelt vagyok, ha nem használhatom az Internetet vagy eltiltanak a használatától.

7. Ha elkezdek internetezni, nem veszem észre az idő múlását és a tervezettnél több időt töltök vele.

8. Ha azt kérdezik, hogy mennyi időt töltök az interneten, akkor kevesebbet mondok a valóságnál.

Válaszlehetőségek: 1-nagyon ritkán, 2-ritkán, 3-néha, 4-gyakran, 5-nagyon gyakran.

Jogos kritikát kaptam több válaszadótól is, hogy a „soha” lehetőség hiányzik a válaszok közül. Valóban ennek hiányban információvesztés történt, mert jobb híján a „nagyon ritkán” választ jelölték be.

Lássuk mennyire jellemző az internetfüggőség, problémás internethasználat a netgenerációra.

Csoport	Legalább 5 „nagyon gyakran” válasz	„Gyakran” és „nagyon gyakran” válaszok összege legalább 5
Általános iskolás	6,1 %	15,9 %
Humán egyetemista	1,5 %	10,3 %
Reál egyetemista	0,0 %	5,7 %
	Problémás internethasználat	Problémás internethasználat veszélye

A problémás internethasználat legkevésbé a reál szakos egyetemistákra jellemző. A humán szakos egyetemisták ennél kicsit nagyobb mértékben veszélyeztetettek. Az általános iskolások esetében az internetfüggőség kialakulásának veszélye lényegesen magasabb, mint az egyetemisták esetében. Ezek az adatok - a már említett Demetrovics-Koronczai tanulmányban szereplő- a Magyarországon, nem reprezentatív mintán mért 4,3 %-os problémás internethasználatnál is magasabb értéket mutatnak, a 6-8. évfolyamos tanulók esetében. Az érintettek ennek okát elsősorban a Facebook használatában látják.

Továbblépés a  2. részre. >>>>